Oldal kiválasztása

Garanciális feltételek

Garanciális feltételek, kellékszavatosság és a jótállás, mint a hibás teljesítés jogkövetkezményei

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó fő szabálya szerint a kötelezett (Eladó) hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Ilyenkor alábbi jogok illetik meg Vevőt:

  1. Eladó hibás teljesítése esetén Vevő kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A Ptk.6:163. § /1/ bekezdése szerint. A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évül el.

Vevő választása szerint-az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:

Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül Vevő által választott igény teljesítése lehetetlen vagy Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát Eladó költségére Vevő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet Vevő, az áttérés költségét azonban Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

Vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor Vevő a szerződés teljesítésétől számított egy éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

  1. Jótállás: a jótállás azt jelenti, hogy aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. A jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a kötelezett (termék eladója) felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék vevő által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.

Vállalkozások közötti szerződéseknél, azaz amikor a Vevő szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljárva vásárol akkor a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállásról beszélhetünk csak, azaz egy termék eladása esetén nem jogszabály kötelezi az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik.

Ha a gyártó, kereskedő egy termékre önkéntes jótállást vállal, akkor egy céges számlára vásárolt termék esetében is érvényesítheti a vevő a szerződéses jótállásban vállalt és rögzített jogait.

Ugyanakkor a kötelező jótállással árusított termékek esetében a jogszabályban rögzített többlet jogosítványok (például 3 munkanapon belüli meghibásodás esetén való azonnali csere) nem illetik meg az áfás számlával vásárló gazdasági szereplőket, kivéve: ha a jótállás vállalója kifejezetten vállalta ezen kötelezettségeket.

Amelyik Vevő által rendelt termékekre vonatkozik jótállás az a termék mellett feltüntetésre kerül!

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásával kezdődik. Minden esetben jótállási jegy kiállítására kerül sor Vevő számára amikor a megvásárolt termékre jótállás vonatkozik. A jótállási jegy a termékkel kerül átadásra Vevő számára. A jótállási jegy részletesen tartalmazza a következőket:

  1. a) a vállalkozás nevét, címét,
  2. b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát
  3. c) a gyártó nevét, címét
  4. d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk vevő részére történő átadásának időpontját

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó. A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.